Nagy igazság az életben, hogy ne ítéljünk elhamarkodottan.
Egy adott helyzetet, eseményt, ne itéljünk meg egyetlen pillanat alatt! Nem ismerjük a körülményeket, előzményt.

Hétvégi pihenőmet egy benzinkúton töltöm. Németországban, Lindauban a Bodensee partján. Egyedüli voltam kamionos amikor beálltam. Elmentem sétálni egyet, s mire visszaértem, látom, hogy beállt elém egy román rendszámú kamion. Vontató és pótkocsi is román.
Aztán később jött felém vidáman a sofőr, s rám köszönt, hogy jó napot! Nyilván látta, hogy magyar a rendszámom. 
Beszélgettünk egy jót, egyből kitaláltam, hogy gyergyói. Sokat jártam Erdélyben, pont Gyergyószentmiklós környékén a legtöbbet. Gyergyótekerőpatakon az Elekes családdal barátkoztunk össze. És ő is ott lakik közel, Gyergyóalfaluban.
Kiderült furgonozott sokat. És a 20 órás utat Romániából Svájcba egy huzamban egy sofőrrel szokás megtenni. Ez ijesztő azért. Persze eleinte én is egyedül szoktam levezetni Erdélyig, 12-15 óras utazás kis megállókkal. De nagyon fárasztó és veszélyes dolog ez.
Kolléga sportol, épp futásból jött. Én is túl voltam10 km sétán.
Szóval a román kamionos sem feltétlenül román, és a kamionos sem mindig egy tottyos lusta dög. :)